„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus |
Zimányi Józsi
bácsi példája:
Tegyetek egy
dobozba 1
szövetet, 1 cérnadarabot, 1 tűt, meg 6 darab gombot.
Rázogassátok a dobozt
addig, amíg a gombok szép sorrendben felvarródnak a szövetre. Rá
fogtok jönni,
hogy ez nem lehetséges. Ugyanígy nem alakulhatott ki a
világegyetem rendkívül sokrétű
összehangoltsága egy robbanásból.
Mészáros Andrea példája:
A kémia
teremben van egy
doboz, amiben egy kerékpár minden alkatrésze benne van, egyetlen
egy sem
hiányzik. Önmaguktól az alkatrészek, soha nem állnak össze egy
működő kerékpárrá.
Ezenkívül „A
véletlen
kialakulás modellezése” menüpontban több közérthető példa van
felsorolva.
Előfordul,
hogy egyes
tanároknál tabu a teremtés téma és a gyerekek/fiatalok csak a
véletlen
kialakulás feltételezéssel kapcsolatos dolgokat hallhatnak, meg
se lehet
említeni a teremtés bizonyítékait, illetve a véletlen kialakulás
problémáit.
Ebben az esetben mi lehet a megoldás?
Kérdezni
lehet!
Prof. Dean H.
Kenyon
evolúcióbiológus, (Professor Emeritus of Biology at San
Francisco State
University) a kémia evolúció atyja, a Biokémiai predesztináció
c. könyv
társszerzője, aki sokáig a NASA Ames-i kutatóközpontjában
tevékenykedett. Az
evolúció kémiai „úttörője” volt, akit szakterületén vezető
tudósként tartanak
számon.
Miközben
egyetemisták
kérdezték a kémiai evolúcióról rádöbbent, hogy az evolúció mint
elképzelés
tarthatatlan. Ezt követően Percival Davis-sal közösen megírták a
Pandák és
emberek című evolúció-romboló könyvüket, amely alapműnek számít
a témában. A
könyvben felvetett érvek tudományos tények, amiken tudósok és
laikusok sokasága
elgondolkodott már és megváltoztatta sokak véleményét, hitét!
Milyen kérdéseket tegyünk
fel?
1. Az eredet
feltételezések kapcsolatban
Hány fajta
evolúciós eredet
feltételezés van?
Ezeknek az
eredet
feltételezéseknek mennyi variánsa van?
Ha
megkérdőjelezhetetlen tudományos
tény a véletlen kialakulás, akkor miért van ennyi, időnként
egymásnak ellentmondó
feltételezés?
Eddig miért
nem sikerült,
olyan feltételezést találniuk az ateistáknak, ami kiállja a
vizsgálódást?
2. Az
ősrobbanással
feltételezések kapcsolatban
Miért van
ilyen sok
ősrobbanás feltételezés?
Ezeknek a
feltételezéseknek mennyi variánsa van?
Ha tudományos
tény a
véletlen kialakulás, akkor miért van ennyi, egymással
összeférhetetlen
ősrobbanás feltételezés?
Hogy lehet
az, hogy egy
robbanás nem gömböt hoz létre?
Tudniillik: a
világegyetem
lapos, amin a galaxisok úgy helyezkednek el, mint falon a
koszorúk.
Hogy kerültek
a lapos
korongra a galaxisok, úgy mint egy falra a képek?
Miért vár
mindenki káoszt
a világegyetemben?
Miért lepődik
meg
mindenki, hogy rend van?
Miért nem
fogadja el sok
fizikus, hogy a világegyetem finom hangoltsága egy robbanásból
származik?
Hogy
keletkezett az
energia, ami felrobbant? Ez az energia miért robbant fel?
3. A kémiai
evolúcióval
kapcsolatban?
Hogyan
keletkeznek és/vagy
válogatódnak szét a jobbra és balra forgó aminosavak?
Hány fajta
kémiai evolúció
feltételezés van?
Ezeknek
mennyi variánsa
van?
Ősleves vagy
őspizza, vagy
valami más? Még ezen se tudnak megegyezni, akkor miért ilyen
biztosak abban,
hogy az élettelen élővé vált?
4. A
biológiai evolúcióval
kapcsolatban?
Hány fajta
biológiai
evolúció feltételezés van?
Ezeknek
mennyi variánsa
van?
Hány fajta
törzsfa van? –
Több százezer, melyek egymásnak gyakran ellenmondóak!
Ha tudományos
tény a
véletlen kialakulás, akkor miért van ennyi törzsfa variáció?
Ma miért
nincsenek
átmeneti fajok a természetben, miért ilyen jól elhatárolhatóak a
növényi-
állati fajok?
Ma miért
nincsenek
átmeneti szervek?
Végül egy
tanmese:
Egy
professzor elkészítette
a világegyetem mozgó makettjét, amely pontosan bemutatja a
bolygók mozgását.
Amikor
megkérdezték, hogy
ki készítette ezt rendkívül bonyolult és nagyon pontos
szerkezetet a professzor
azt felelte, hogy „senki, csak úgy magától összeálltak a
részek”.
Ezt senki se
hitte el
neki.
Vajon a
makett eredetije,
létrejöhet intelligencia nélkül?