„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Az evolúció „tyúk vagy tojás” kérdései


 

Ezen az oldalon, olyan kérdésekkel foglalkozunk, amikre nincs magyarázata az evolúciómodellnek.

 

Az egymást kölcsönösen feltételező tényezők létezése bemutatja az evolúciómodell használhatatlanságát.

Néhány példa:

 

1. A Sübmilch-féle paradoxon

 

„Magasan fejlett gondolkodási képesség nélkül az ember nem találhatta volna fel a nyelvet, nyelv nélkül ugyanakkor nem rendelkezhetett volna magasan fejlett gondolkodási képességgel. A nyelv ugyanis fontos előfeltétele a magasabb rendű gondolkodásnak.”

Alexander vom Stein: Creatio. Bibliai teremtéstan Evangéliumi Kiadó, 2011 96.o.

 

 

2. A víz és a Földet körülvevő vizet tartalmazó védőburok.

 

Ahhoz, hogy a Földön víz kialakuljon előbb egy vízből álló védőrétegnek kell lennie, mert különben a forró napszél azonnal felszárítja a vizet. Ha nem lenne a Föld körül védőréteg, olyan lenne a Föld is, mint a Vénusz. A védőrétegben nagyon sok a víz. Tehát mi volt előbb a védőréteg vagy a víz? Hogyan állhatott elő egyik a másik nélkül? 

 

 

3. Az örökítő információ.

 

Az örökítő információnak (RNS és DNS) olvasásához, lefordításához, sokszorosításához fehérjékre van szükség. A fehérjéknek viszont a felépítésüket tároló örökítő információkra van szükségük.

 

Mi volt előbb?

A kódoló egység vagy a dekódoló egység?

A küldő vagy a fogadó?

Mi értelme egyiknek a másik nélkül?

Mi értelme önmagában csak egy kódoló egységnek? Semmi.

Ezen funkciók kialakulására nincs meggyőző evolúciós magyarázat. Ez ellentétes az evolúciós alapelvekkel, mert az evolúció a hasznot/hasznosságot tételezi fel, meg a véletlent, de a létrejötte után a hasznosság dönt! Egy kódoló egység önmagában hátrány!

A sejten belüli anyagszállításhoz szállítósorok kellenek, de mi szállítja a szállítósorok létrejöttéhez az anyagot? Mi ennek a folyamatnak a kialakulást levezénylő mechanizmusa, parancskódja? Hogy jöttek létre ezek az irányító információk?

 

 

Gurin Joel:

 

„A genetikai kód egy „tyúk vagy tojás” típusú bonyolult probléma, és jelenleg teljesen megoldhatatlan.” The creationist revival, The Sciences, 1981,4

 

Rosevear David, kémikus:

 

A genetikai információ eredete

„A nukleinsavak (DNS, RNS, mRNS, tRNS) hordozzák az organizmus genetikai információit, amelyeknek alapján alkotóelemeinek szervezett rendje kialakul. Mint ahogyan a rövid és hosszú jelek adott sorrendjét a morze-kód alkalmazásával le lehet fordítani, a sejtben található nukleinsavak láncán a négy bázis meghatározott sorrendje a különféle enzimek (proteinek) gyártásához szükséges információkat tárolja. A sorrendnek pontosnak kell lennie, és ehhez tervre van szükség. A kód információkat tárol. Ez intelligenciát feltételez. A nukleinsavak nem jöhettek létre véletlenül.

Az élőlényekben rejlő információ a Teremtő létezésének legvitathatatlanabb bizonyítéka. Norbert Wiener, a kibernetika és az információelmélet atyja szerint az információ nem anyagi természetű dolog, annak ellenére sem, hogy anyagi természetű eszközök közvetítik. „Az információ az információ, nem anyag és nem energia. Egyetlen materialista szemléletű gondolkodásmód sem élheti túl a mai időket, ha ezt figyelmen kívül hagyja.”

 

Az információelmélet szerint információ csak intelligens forrásból eredő adatközlésből származhat. A genetikai információ egy Logoszt feltételez.”

 

„A másolási mechanizmus meglehetősen emlékeztet a morzejelekre, amelyekről senki sem feltételezi, hogy véletlenszerűen jöttek létre. Ahogyan a távirat is rövid és hosszú jelek tervszerűen elrendezett sorozatából és egy univerzális megfejtési kódból áll, a protein szintézisében is nukleotidok rendezett szekvenciája és egy másolási kód vesz részt. Az anyag (nukleotidok és aminosavak) mellett az információ is szerepet játszik a folyamatban.

 

Shannon és Weaver információelmélete szerint információ létrehozásához intelligenciával rendelkező forrásból származó adatátvitelre van szükség. A számítógépes programok intelligens programozót feltételeznek. A genetikai anyagban lévő információ egyszerűen nem jöhetett létre a véletlenszerűség által irányított természetes kiválasztódás útján. Ezért a genetikai információ, döntő bizonyítékot jelent arra nézve, hogy az élőlényeket Valaki teremtette.” David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997

 

Monod Jacques Lucien (1910–1976) francia biokémikus és mikrobiológus, vezető evolucionista, Nobel-díjas: 

 

 „A legegyszerűbb sejtek egyáltalán nem primitívek. Az anyagcsererendszer fejlődése és sejtkomponenseinek szintézise – herkulesi feladat. Ugyanaz vonatkozik a szelektív membránra is, mely nélkül nem létezhet a sejt. De a legnagyobb probléma – a genetikai kód keletkezése, és annak a transzlációjának a mechanizmusa.

…Ha egy kód nincs dekódolva, akkor az értelmetlen.

...A sejtek transzlációjának mechanizmusa legalább 50 molekuláris komponenst tartalmaz, melyek maguk is a DNS-ben vannak kódolva: a kódot nem lehet másképp fordítani, mint a transzláció alapján. Ez a “omne vivum ex ovo” (mi volt először: a tyúk vagy a tojás?) problémának a modern változata. Mikor és hogyan lett zárt ez a kör? Ezt nehezebb és nehezebb elképzelni.” Jacques Monod, Chance and Necessity: An Essay on the Natural Philosophy of Modern Biology, New York: Vintage, 1971

 

 

4. Nincs enzim nagy genom nélkül, és nincs nagy genom enzim nélkül.

 

De DNS nélkül sem jönnek létre enzimek, az enzimek nélkül nem jön létre DNS. Ez pedig már nem is kettes, hanem hármas probléma!

Alapelv: mindennek működnie kell az első pillanattól kezdve.

 

Orgel Lesli amerikai biokémikus, evolucionista, Kalifornia Egyetem:

 

„A genetikai kód eredete – az élet keletkezésének „szűk metszete”. Arra, hogy ebben a kérdésben lényeges áttörés lehessen, szükség van hatalmas elméleti vagy kísérleti felfedezésekre.”

 

„A modern sejt membránjai csatornákat és szivattyúkat tartalmaznak, melyek pontosan ellenőrzik az anyagok kézbesítését és eltávolítását, az anyagcsere produktumait, a fémek ionjait stb. Ezek a szakosodott csatornák speciális fehérjéket tartalmaznak, olyan molekulákat, melyek az élet evolúciójának kezdeti szakaszában nem létezhettek.” Darwinism at the Very Beginning of Life, New Scientists, 1982.04.15

 

 

5. A Fehérje – RNS probléma

 

A fehérje kialakulásról:

Annak a valószínűsége, hogy egyetlen mindössze 100 aminosavból álló fehérje létrejöjjön véletlenszerűen a földön 1:1.000.000.000.000.000 billiárdhoz. 1015 billiárd (ezerbillió)

Hubert P. Yockey kutató: „Ki van zárva, hogy először a fehérje jött létre.”

RNS-re van szükség a fehérjék előállításához, viszont a fehérjék szerepet játszanak az RNS létrehozásában.

 

 

6. A fehérjék és a DNS

 

Az biológiai élethez DNS-re van szükség, ami fehérje nélkül nem jön létre, de fehérje nem jöhet létre DNS nélkül. Ez megoldhatatlan probléma az evolúció számára.

A fehérjéket a DNS kódolja.

 

 

7. A sejt membrán.

 

A sejt membrán rendkívül összetett és nagyon bonyolult műveleteket hajt végre.

A sejt és a környezete között folyamatosan, és jól kell működnie az anyagcsere folyamatnak.

Ez a folyamat rendkívül bonyolult gyárhoz, mérő-ellenőrző tevékenységhez hasonlít, amelyben „döntésekre” van szükség. A szelektív anyagcsere lényege: különbséget kell tenni a káros és a hasznos anyagok között.

 

8. Az élet és gének.

 

„Amikor az élet a Földön keletkezett, a géneknek már létezniük kellett.”

Schwaben K., Warre G.

 

 

9. Hogyan jöttek létre a rendkívül bonyolult rendszerek és szervek?

 

„Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezett, olyan bonyolult szerv, amely nem jöhetett létre számos apró, egymást követő módosulás révén, akkor elméletem teljesen megdőlne.” Darwin: The origin of Species (A fajok eredete) 8. kiadás. 154.o.

 

A bonyolult rendszerek és szervek félig kifejlődve életképtelen, sőt akadályozó tényező az életben maradás gyilkos harcában? Egy olyan valami, ami nem tüdő, de nem is kopoltyú semmire sem jó. A se nem kar, de nem is szárny szintén, semmire sem jó!

Ha a véralvadás folyamata nem működik, akkor a vér előbb-utóbb kicsepeg a testből. A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élethez 20 db kizárólag balra forgó aminosav pontosan összehangolt munkája szükséges. A fehérje, DNS, enzim, membrán, RNS kölcsönhatásban vannak egymással.

 

Bővebben: http://teremtestudomany.hu/egy-kis-matematika/

 

10. Melyik volt előbb?

Az egymástól függő különböző életformák pl. pollentermő növények és méhek, melyek beporozzák őket. Bővebben: Wolfgang Kuhn, biológia professzor: Gomba http://teremtestudomany.hu/kuhn-gomba/

 

11. Hogyan alakulhat ki egyik a másik nélkül?

 

Az élethez napenergia átalakító biológiai gépek és rendszerek szükségesek.

A napenergia átalakító biológiai gépek és rendszerek csak az élő rendszerekben működnek.

 

Az élő szervezeteknek különböző anyagokra van szükségük. Ezeket az anyagokat az élő szervezetek termelik.

 

 

12. Hogyan kezdődött az ivaros szaporodás?

 

Szükség van egy hímre és egy nőstényre, kifejlett, jól működő nemiséggel! Ehhez viszont összehangolt mutációk lennének szükségesek a hímnél és a nősténynél, ami teljes képtelenség.

 

A témáról részletesen Borhidi Attila biológus professzor: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet, a Magyar tudományban megjelent írásából kaphatnak tájékoztatást. Itt olvasható a cikk: http://teremtestudomany.hu/cikkek/

 

 

Ez csak az evolúciós problémák kis része. Foglalkozni kell a

- metamorfózis,

- kód létrejötte,

- természeti törvények eredete,

- L és a D cukrok közötti különbség,

- a fotoszintézis,

- az első fotoszintetizáló növény,

- szimbiózisban élő növények és állatok, (amikre még nyomokban sincs evolúciós válasz)

- kémiai összeférhetetlenség,

- szexualitás, ami az evolúciós problémák királynője,

- a születés, mint evolúciós képtelenség,

- a lélegzés fokozatos kialakulásával és még rendkívül sok más dologgal.