„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

A teremtés és az evolúció fontos eseményei



Ezen az oldalon megvizsgálunk érdekes eseményeket, felfedezéseket a teremtés- és a véletlen kialakulás modell szempontjából.

 

 

1501-1600. A „modern” tudomány és a felfedezések „indulásának kora”.

A tudósok abból indultak ki, hogy a Világegyetem megismerhető, felfedezhető, mert egy értelmes tervező alkotása. Mivel egy rendszerető személy tervezte, ezért érdemes a kutatásra. A keresztény hit volt ennek a mozgatórugója, aki hisz a Törvényadóban. Felfedezik a természettörvényeket. Európában, ellentétben pl.: Kínával a természeti törvények nagy hangsúlyt kapnak. Semmilyen ellentmondás nincs a tudomány és a Biblia között. „Tudósok, történészek és filozófusok elismerik, hogy a keresztény hit termékeny talajt biztosított a tudományos kísérletezésnek. Dr. Peter Hodgson, az Oxfordi Egyetem atomfizika-professzora mondta: „A kereszténység épp olyan hitelveket nyújtott, amelyek elengedhetetlenek a tudomány számára, és olyan erkölcsi környezetet, amely elősegítette a tudomány fejlődését.” Herbert Butterfiled történész leszögezte, hogy: „a tudomány a keresztény gondolkodás gyermeke”. John MacMurray filozófus így fejezte ezt ki: „A tudomány egy nagyszerű vallási mozgalom törvényes sarja és családfája visszavezethető Jézusig.” Nicky Gumbell: Égető kérdések Alpha Alapítvány 93.o.

 

 

1600-

A tudósok túlnyomó többsége Istenében hisz és nagy jelentőségű felfedezéseket tesznek.

 

 

1865. Gregor Mendel.

Borsókeresztezési kísérleteivel, és jegyzeteivel megalapozza a genetika tudományt. Felfedezi, hogy a fajok változásának minden esetben vannak határai. Ez alapjaiban ingatja meg a darwini elméletet.

Carl Erich Correns, botanikus: „Az önálló és változatlan öröklési anyagról szóló tanítás alkalmat adott arra, hogy az egész leszármazástant kétségbe vonják.”

Carl Erich Correns: „Gesammelte Abhandlungen zur Vererbungswissenschaft aus periodishen 1899-1924”, 1924 S. 1144 Magyarul: Kai-Uwe Kolrep: Teremtés vagy evolúció 62.o.

 

A „Nature” 1903-ban azzal zárta le a „Darwin-Mendel vitát” hogy nem közölte a mendelisták, vagyis a tudomány cikkeit, ellenben a darwinisták illúzió cikkeit közölte. Ez a helytelen hozzáállás a mai napig jellemző.

Bővebben: Teremtés-tudomány honlap, „Biológia” oldalon.

 

1859. Megjelenik és elfogy a Charles Darwin: A fajok eredete, természetes kiválasztás útján c. könyve.

A könyv nemcsak Darwin megfigyeléseit, hanem feltételezéseit, és kételyeit is tartalmazza.

Marx - az egyik legnagyobb Darwin tisztelő - népszerűsíti a könyvet, a kommunizmus bizonyítására használ.

Darwin könyve hatással van Hitlerre, Mussolinira, stb. több más diktátorokra.

 

 

1864. Luis Pasteur tudományosan romba döntötte az evolúciót.

Pasteur és mások kísérletileg bizonyítják, hogy mikrobák keletkezhetnek élettelen anyagból. Lefekteti a biogenezis alaptörvényét: Omne vivum ex vivo = Minden élő élőből származik!

„Az anyag meg tudja szervezni önmagát? Nem. Manapság nem létezik olyan ismert körülmény melynek segítségével meg lehet erősíteni, hogy mikroszkopikus lények a világra jöttek hozzák hasonló szülők nélkül.” Louis Pasteur francia biológus : The origin of species [] Fox & Doco Origin of life  4-5. oldal

 

Bővebben:

http://teremtestudomany.hu/kemia/

http://teremtestudomany.hu/videok/ -

A darwinizmus összeomlása, az evolúciós csalás (magyar felirattal)


1920. Edgar Dacqué, müncheni egyetem tanára, aki az evolúció híve volt, de könyvében kifejti: ha különböző szempontokat veszünk figyelembe, különböző törzsfákat kapunk. Felfedezte, hogy az élőlények nagyfokú különbözősége miatt nem lehet egy törzsfát összeállítani. Bizakodó véleménye szerint legalább négy törzsfára van szükség. A későbbi kutatások igazolták Dacqué, azon állítását, hogy lehetetlen egy törzsfával meghatározni az élet összetettségét. Lásd: 1995 törzsfák sokasága.

 

 

1923. USA

Megjelenik George McBready Price: Új Geológia című 700 oldalas könyve. A földtani eseményeket azonosítja a Bibliában leírtakkal.

 

 

1923-1960. Lerakják a teremtéselmélet geológiai alapjait.

 

 

1961. Megjelenik John Whitcomb és Henry Morris amerikai professzorok The Genesis Flood (A bibliai Özönvíz) c. könyvük, amely a teremtéstan alapműve.

A Föld jelenlegi geológiai arculatát alapvetően egy világméretű vízkatasztrófa, mégpedig a Bibliából ismert Özönvíz alakította ki, és ezzel megmagyarázhatók mindazok a kövületi ősmaradványok, amelyek a földrétegekben találhatók. Morris, aki korábban az áramlástan egyetemi tanára volt, hatalmas energiát és időt fektetett egy globális vízkatasztrófa energetikai és sebességviszonyainak, rétegképző mechanizmusainak és geológiai következményeinek tanulmányozásába.

 

Bővebben:

http://teremtestudomany.hu/kovuletek/

http://teremtestudomany.hu/az-evolucio-es-a-fossziliak/

http://teremtestudomany.hu/katasztrofizmus/

http://teremtestudomany.hu/baranyi-gyors-megkovesedes/

 

 

1930- Feltárásra kerül a biológiai típuselmélet.

Ekkortól kezdenek el tudományos szinten foglalkozni a teremtett típusokkal a tudományág neve: baraminológia. Bara = teremteni, min = nem, fajta. A baramin alaptípusok, teremtett fajta, nem.

A nem, típus, fajta, baramin kb. azonos jelentés tartalommal bírnak. A teremtett típusok: kutya macska, ló, galamb, stb.

Bővebben:

http://teremtestudomany.hu/teremtett-fajok/

 

Néhány írás a baraminológiáról:

Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? Evangéliumi kiadó

Alexander vom Stein: Creatio Evangéliumi kiadó 88- o.

Reinhard Junker: Ádámtól származik az ember? Evangéliumi kiadó

Don Batten: Kérdések a kezdethet. Evangéliumi Kiadó13-14 és 17-18 fejezet.

 

 

1931. Megjelenik az ősatom elmélet

Az ősrobbanás Georges Henri Joseph Édouard Lemaître (1894-1966) belga pap, a Louvain-i Római Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanárának fejében fogalmazódott meg.

A gondolat kezdetben azt tételezte fel, hogy 13,7 milliárd évvel ezelőtt felrobbant az abszolút semmi. Ezt később felváltotta az elméleti számításon alapuló szingularitás elmélet.

 

1948. Kiadnak két az információval foglalkozós alapművet.

Norbert Wiener kibernetika alapjait tárja fel.

Cybernetics or Control and communication in the Animal and the Machine, Cambridge, Mass., M.I.T. Technology Press.

 

Claude E. Shannon a matematikai információelmélet (kommunikációelmélet) alapjait rakja le.

A Matematical Theory of Communication

 

1950. Erwin Chargaff (1905-2002) osztrák-magyar származású amerikai biokémikus megállapította, hogy a DNS felépítése fajonként eltérő. Felfedezése óriási kavarodást okoz az elképzelt evolúciós törzsfába. A fajonként eltérő DNS nem a folyamatos evolúció modellt, hanem a teremtés modellt támasztja alá.

 

 

1953. Két fontos esemény éve.

 

Miller-féle kísérlet sorozatok kezdete. Ennek kritikáját lásd: teremtestudomany.hu / Evolúció bizonyítékai / Miller-féle kísérletek.

 

DNS felfedezése.

1953-ban április 25. Nature folyóirat. Megjelenik James Watson és Francis Crick cikke, amelyben leírják az általuk feltárt DNS szerkezetét. A felfedezés végzetes az evolúció feltételezésre, mivel:

1. A DNS optimális csavarodásának kialakulásához a Földbolygó evolúciósan feltételezett idejének ötszöröse is kevés.

2. A DNS-hez szükséges anyagok véletlen kialakulása nem lehetséges.

3. A DNS meglévő alkotóelemek együtt

4. A DNS-ben lévő információ mennyiségi és minőség kialakulásához a Földbolygó evolúciósan feltételezett ideje nem elegendő.

 

 

1963. Henry M. Morris, hidraulika professzor létrehozta a Creation Research Society-t, magyarul: Teremtéskutató Társaság. A kezdeti kis csoport, előbb néhány száz, majd több ezer doktori fokozattal rendelkező társasággá fejlődött.

 

Hitvallásuk:

„1. A Biblia Isten írott szava, és mivel teljességgel ihletett, az eredeti kéziratban szereplő minden állítása igaz. A természetkutató számára ez azt jelenti, hogy az eredetekről szóló, Mózes 1. könyvében található beszámoló egyszerűen történelmi igazságok tényszerű bemutatása.

 

2. Az élőlények minden alaptípusát, beleértve az embert Isten, teremtő tettei hozták létre a teremtésnek a Mózes 1. könyvében leírt hete során. Minden olyan biológiai változás, amely a teremtés hete óta történt, csak az eredeti teremtett fajokon belül hozott létre változásokat.

 

3. A Mózes első könyvében leírt nagy özönvíz, amelyet általában a Noé-féle özönvíznek neveznek, kiterjedésében és hatásában világméretű történelmi esemény volt.

 

4. Olyan keresztény tudósok szervezete vagyunk, akik Jézus Krisztust Urunknak és Üdvözítőnknek fogadjuk el. Az Ádámnak és Évának, mint egyetlen férfinak és nőnek a külön teremtéséről és az azt követő bűnbeeséséről szóló beszámoló alapja annak a hitünknek, hogy minden embernek szüksége van üdvözítőre. Ezért csak úgy üdvözülhetünk, ha Jézus Krisztust üdvözítőnek fogadjuk el.”

 

 

1960-80

A gének előtérbe kerülésének időszaka. Génsodródás elméletek és feltételezések időszaka.

 

 

1960- Megjelenik a televízióban Sir David Frederick Attenborough, a nagy mesélő.

Attenborough a Cambridge-i Egyetem-en végzett. A bátyja révén ismert televíziós személyiség lett, akinek semmi kétsége nincs az élet véletlen kialakulásával kapcsoltban, ezért mindent elkövet, hogy meggyőzze az emberiséget igazáról.

Attenborough írásaiban, előadásaiban és filmjeiben a legfontosabb és legnehezebb dolog a tudományos tények és a szerző vágyálmainak szétválasztása. Vegyük például Az első élet c. filmjét, melyben Attenborough azt ígéri választ ad az élet nagy kérdéseire, mint például: „Az első szemek amelyek láttak, az első ragadozó amelyek öltek és az első lábak melyek bolygónkon jártak…” Azt vállalta, hogy választ ad az első mozgásra, az első lábra, stb. Ígéretét csak retorikai szinten teljesíti. A film tudományosan elégtelen állításai közül egy példa: Azért van a száj mellett az orr, hogy megtudja szagolni a táplálékot, és a szem, hogy lássuk mit eszünk. Ez nem bizonyíték a száj, szem, orr kialakulására, pláne nem a nyelés-emésztés, a látás, szaglás kialakulására.

 

 

1966. A neodarwinizmus elmélet halála és eltemetése.

A tudósok 1966-ban, Philadelphiában eltemették a darwinizmust felváltó neodarwinizmus nevű feltételezést, mert az matematikai képtelenség.

Az 1966 óta eltelt közel 50 évben az élet véletlen kialakulásának lehetősége az egyre bővülő ismeretek miatt matematikailag még valószínűtlenebbé vált, így Szent-Györgyi Albert professzor orvos, biokémikus megállapítása napjainkban még aktuálisabb, mint 1973-ban:

„A biológia a valószínűtlenség tudománya.”

Selye: In vivó Akadémia. 1973. Bp. 489-490. o.

 

Bővebben a neodarwinizmusról és a véletlenről:

teremtestudomany.hu / Ajánló menü / Prezentációk / Tóth Tibor: A neodarwinizmust cáfoló tények.

http://teremtestudomany.hu/veletlen/

 

 

1970. Walt Brown professzor elkezdi csoportonként, egy tudós alaposságával összefoglalni az evolúciós feltételezések gyengéit, összegyűjti a véletlen kialakulás feltételezést szétzúzó tényeket, ezzel párhuzamosan tudományos bizonyítékokkal támasztja alá a teremtést és az egész Földet érintő özönvíz leírást.

 

 

1970. A Miller-féle kísérletek véglegesen a tudomány zsákutcájának bizonyul. Botrány, hogy még mindig ezt bizonyítékként tanítják iskolákban.

A biológiai evolúció előfeltétele az élettelen élővé válása. A véletlen kialakulás feltételezés szerint az élet kialakulhat csupán természeti folyamatok által. Ezt a Miller-féle kísérletekkel támasztják alá.

Csakhogy a Miller-féle kísérlet sorozatok 1970-ben váltak teljesen elavulttá, amikor kiderült, hogy a kísérletben alkalmazott légkör nem felel meg a feltételezett evolúciós elvárásoknak. Erről és az „élet előállítós” kísérletek kudarcairól itt olvashat bővebben:

 

http://teremtestudomany.hu/miller-fele-kiserletek/

http://teremtestudomany.hu/miller-urey-kiserletek-hibai/

http://teremtestudomany.hu/pdf/ -

A pandák és emberek

A könyv “Az élet eredete” című fejezete itt olvasható magyarul:

PandakEsEmberek41-59old.pdf

A homológiáról szóló fejezet itt olvasható magyarul:

5-homologia.pdf

“Az élet eredete” fejezet pár oldalas összefoglalója itt olvasható magyarul:

1-elet_eredete_Pv_lekt.pdf

 

Ezen kísérletek jelentősége abban áll, hogy a tudományos világ:

- minden lehető eszközzel,

- töménytelen mennyiségű pénzzel, támogatott kutatások során,

- a világ legjobb laboratóriumaiban,

- hatalmas intelligens erőfeszítések árán sem tudott nemhogy az élettelenből élőt, de még komolyabb részeredményeket sem felmutatni ilyen sok idő alatt egyértelmű bizonyítéka az evolúciós modell totális csődjének.

 

 

1972. Kaliforniában megalakul a Teremtéskutató Intézet, az Institute for Creation Research.

A szervezés motorja ebben az esetben is Henry M. Morris professzor.

 

 

1973. Kiadják két neves tudós Evolúció az űrből c. könyvét.

Hoyle és Wickramasinghe: Evolution From Space c. könyvét. J. Brooks és G. Shaw (1973):

Origins and development of living systems. Az élő rendszerek eredete és származása. London, New York: Academic Press.

 

Hoyle és Wickramasinghe újszerű érvrendszert dolgoztak ki, miszerint túlságosan valószínűtlen, hogy az élet kémiai evolúció révén az őslevesben keletkezett. Az élő sejt információtartalma túl hatalmas ahhoz, hogy kialakulását "természetes" folyamatok alapján feltételezhetnénk. Az adekvát eredetelméletnek alkalmas információs forrást kell megneveznie a kémiai összetettség létrehozására. Hoyle és Wickramasinghe amellett érvelt, hogy a rendelkezésre álló adatok döntő mértékben bizonyítják, hogy a szükséges információt biztosítva az életet külső értelem hozta létre; a biológiai világ információtartalmának megfelelő forrás az intelligencia lehetetlen.

Hoyle és Wickramasinghe az élet eredete mellett az egész biológiai világ működését az égből hulló géneknek tulajdonítja. Az ásványi leletekből ’’hiányzó láncszem’’ valóságos: a hiányzó átmeneti formák sohasem léteztek, mivel a fajok közötti ugráshoz szükséges genetikai információ folyamatosan érkezett a Földre a kozmoszból.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9let_keletkez%C3%A9se

 

 

1974. Kiadják Henry Morris: Teremtéselmélet c. könyvét, mely számos kiadást ért meg és sok nyelvre lefordították. A könyv az evolúció elmélet tudományos cáfolata, valamint a Bibliában leírtak tudományos alátámasztása.

 

Folytatódik a kreacionizmus, mint tudomány térhódítása. Sorra születnek neves tudósok, professzorok véletlen kialakulást romboló a Bibliát bizonyító írása pl.: John C. Lennox, David W. Gooding, Alister McGrath, stb.

 

 

1976. Kiadják Richard Dawkins: Az önző gén c. könyvét. Ezt követően Dawkins még több könyvet ír. Dawkins egyszerre nagyvonalú felejtő és szigorú kritikus. A nagyvonalúsága és felejtése a saját és egyéb feltételezéseivel egyező véletlen kialakulás spekulációknak szól, kritikus szigora pedig a bírálóinak legyen az teremtés támogató, vagy evolúciót támogató személy. Pl.: Niles Eldredge és Stephen Jay Gould elmélete.

 

 

1979. Új biológiai evolúció elmélet: Ugrásszerű evolúció, (punktuációs ekvilibrium - megszakított egyensúly, egyedi egyensúlyok, pontos egyensúly).

Niles Eldredge, őslénykutató és Stephen Jay Gould, Harvard Egyetem, evolúció-tudós, a régészeti leletek alapján összeállítanak egy teljesen új forgatókönyvet az élet keletkezésére. Az új elmélet a tényekre épül és ellentétes Darwin, Attenborough, Dawkins feltételezésével. A leletek nem Dawkinst igazolják! A leletek nem azt bizonyítják, hogy az élőlények fokozatosan fejlődtek ki, hanem épp az ellenkezőjét, a hirtelen kialakulást, a kész megjelenést bizonyítják, amely teljes mértékben a Bibliát támasztja alá. A kövületek a baraminológia tudományát, vagyis a bibliai beszámolót támasztja alá. Az új feltételezés/modellt lényege: A folyamatos evolúció, (sok, kis változás, állandó evolúció) helyett, hanem hirtelen, előzmények nélküli, hatalmas változások történtek. Fokozatos kialakulás helyett, evolúciós ugrás történt.

 

A feltételezés előnye: A leletek helyes értelmezése.

A feltételezés hátránya: Teremtő nélkül, véletlennel kialakulással akarja megmagyarázni az élővilág változékonyságát, ami a mendeli törvények teljes hatályon kívül helyezését jelentené. A tudomány matematika, genetika, információelmélet, biokémia, biofizika, stb. nem támogatja sem az állandó kis változásokkal eljutunk az emberig, sem ezeket a nagy ugrásokat nem támogatja.

 

 

1981. augusztus 14. London Daily News kiadja Hoyle: Kell léteznie egy Istennek c. írását, melyben alapos elemzés után elveti a véletlen kialakulás lehetőségét. Ebben az írásában jelenik meg először: „Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”

Sir Fred Hoyle (1915 – 2001) angol kozmológus, matematikus-csillagász, a Cambridge-i Csillagászati Intézetet alapítója.

Ő adta a Big Bang „Nagy Bumm” elnevezést, mert nem értett vele egyet. Hoyle a steady state universe, vagyis „stacionárius állapotú világegyetem” elméletének az oldalán állt, amit eredetileg Albert Einstein fogalmazott meg 1930-ban.

Tudományos számításai alapján kijelenti: Kell léteznie egy Istennek.

 

 

1982. Kiadják a Nobel díjas Francis Crick: Az élet mikéntje c. könyvét, amely az irányított pánspermium feltételezést mutatja be. Francis Crick a DNS társfelfedezője.

Ez a kis könyv nagy jelentőséggel bír, mert az evolúció tudósok eljutnak a természetfelettihez.

 

 

1982. A Gallup Intézet felmérése

A Gallup Intézet szerint az Egyesült Államokban a megkérdezett 1518 tizennyolc éven felüli állampolgár közül több mint 300 vallotta magát vallásosnak. 44%-uk elfogadta azt a nézetet, miszerint a jelenlegi élőlényeket az elmúlt tízezer évben Isten teremtette. Emellett 38%-uk úgy gondolta, hogy az ember kialakulása az elmúlt millió évek alatt az Isten segítségével következett be. Mindössze a megkérdezettek 9%-a volt arról meggyőződve, hogy az ember mindennemű isteni segítség nélkül az egyszerűbb élőlények közül fejlődött ki.

 

 

1983. Kiadják Sir Fred Hoyle: Az Intelligent Universe c. könyvét.

 

 

1983. Schwabe amerikai biokémikus a molekuláris biológia alapján vizsgálta a „törzsfa” lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy ilyen nem állítható fel, ugyanis a molekuláris biológia alapon felállítható törzsfa még csak nem is emlékeztet a morfológiai alapon felállítható törzsfára.

 

 

1985- Werner Gitt professzor az információelmélet alapján kizár minden a véletlen kialakuláson alapuló feltételezés lehetőségét.

Kimutatta: az információelmélet természeti törvényei nem engedik meg a kémiai/biológiai evolúció feltételezést, és az ateizmust, valamint az informatika szikla szilárdan alátámasztja a teremtőbe vetett hitet.

 

 

1986. Felmérés.

University of Texas 1.000 hallgatója közül 600 diák (60%) hitt a bibliai teremtés leírásban. Vagyis abban hitt: Isten teremtette az első emberpárt az emberiség életében, nevük Ádám és Éva.

Bővebben: teremtestudomany.hu / Teremtés bizonyítékai / Genetikai Ádám és Éva.

 

 

1989. Megjelenik Percival Davis és Dean H. Kenyon: Pandák és emberek c. könyve.

 

Prof. Dean H. Kenyon evolúcióbiológus, (Professor Emeritus of Biology at San Francisco State University) a kémia evolúció atyja, a Biokémiai predesztináció c. könyv társszerzője, aki sokáig a NASA Ames-i kutatóközpontjában tevékenykedett. Az evolúció kémiai „úttörője” volt, a szakterületén vezető tudósként tartották számon, amikor rádöbbent, hogy az evolúció mint elképzelés tarthatatlan. Ezt követően Percival Davis-sal közösen megírták a Pandák és emberek című evolúció-romboló könyvüket, mely alapműnek számít. A könyvben felvetett igazságok, valódi tudományos tények.

A könyvben szereplő irányelvek pl.: molekuláris biológia megcáfolja az evolúciót, útmutatást és bátorítást adott sok kiváló tudósnak a véletlen kialakulás nyílt bírálatához.

 

Néhány részlet a könyvből:

http://static.ertem.hu/downloads/1-elet_eredete_Pv_lekt.pdf

http://static.ertem.hu/downloads/5-homologia.pdf

 

 

1970. A csökevényes szervek – az evolúció megdönthetetlen bizonyítékai.

Egyre másra érkeznek az újabb és újabb „bizonyítékok” a csökevényes szervekről, mint az evolúció megkérdőjelezhetetlen bizonyítékrendszere. A végén már kb. 180 tételből állt a lista.

1990. Végérvényesen kiderül, hogy a csökevényes szervek, nem csökevényes szervek, hanem funkciókkal bíró szervek, így ez a megdönthetetlen evolúciós bizonyíték is a tudomány szemétdobján végezte.

 

 

1993. Megjelenik Derek Eger The New Catastrophism (Új katasztrófatan) című műve (Cambridge University Press). Whitcomb és Morris: The Genesis Flood könyve után sorra jelennek meg monográfiák, tankönyvek, amelyek a földtörténeti katasztrófáknak, ezen belül az özönvízszerű kataklizmáknak egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak. Ezen tendencia egyik kiemelkedő színvonalú monográfia Derek Eger műve.

 

 

1993. Kiadják Phillip Johnson, a Berkeley Egyetem Darwin pere c. könyvét.

Johnson a jogtudományok professzora arra a következtetésre jut, hogy egy bírósági tárgyaláson a darwinizmus/evolúció feltételezés nem állja meg a helyét.

 

Ebben az évben Californiából hódító útjára indul az Intelligens Tervezettség Mozgalom, melynek keretén belül tudósok sokasága nyíltan bírálja a fejlődés modellt. A tudomány szigorú elvei alapján bizonyítják, hogy a véletlen kialakulás egy tudományos zsákutca.

 

 

1995- A törzsfák sokasága.

Már Darwin is érzékelte a törzsfa elkészítésének problémáját az erszényeseknél. A nehézségek az idő múlásával egyre csak mélyültek.

 

Edgar Dacqué, müncheni egyetem tanára, aki az evolúció híve volt, már 1920-ban kifejti: ha különböző szempontokat veszünk figyelembe, különböző törzsfákat kapunk. Azt állítja nem lehet egy törzsfát összeállítani, hanem csak négyet, mert annyira eltérőek a tulajdonságok!

 

Schwabe amerikai biokémikus a molekuláris biológia alapján vizsgálta a „törzsfa” lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy ilyen nem állítható fel, ugyanis a molekuláris biológia alapon felállítható törzsfa még csak nem is emlékeztet a morfológiai alapon felállítható törzsfára.

 

Az egyre másra születendő különböző törzsfák alapján jelenleg sokan azt állítják nincs törzsfa, hanem törzs erdő van, mégpedig a teremtési fajoknak megfelelően!

 

Biology and Philosophy, „The Concept of Monophhyly: A Seculative Esay” by Malcolm S. Gordon 1999 335 oldaláról:

Malcolm S. Gordon biológus:

1. „A jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van.”

 

2. „A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.”

 

New Scientist, 2009 Január 24. 34. o:”Uprooting Darwin’s Tree” by Grahan Lawton

Eric Bapteste evolúciótudós:

„Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.”

 

New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 oldaláról:

Michael Rose evolúcióbiológus:

„Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.”

Bővebben: Törzsfák menü alatt.

 

 

1996. Kiadják Michael J. Behe: Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása c. könyvét.

E könyv rendkívül meggyőzően bemutatja a véletlen kialakulás tarthatatlanságát. Ennek ellenére vannak, akik nem változtatnak hitükön.

George Wald Nobel-díjas evolucionista nyilatkozata: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán nemzésben. (Az abiogenezisben, az élőnek az élettelen anyagból való spontán keletkezése.)

 

 

1997. Megjelenik John Woodmorappe amerikai geológus és paleontológus Noah’s Ark: A Feasibility Study (Noé bárkája: egy megvalósíthatósági tanulmány) c. könyve. A szerző több mint hét évet szánt arra, hogy a Noé bárkáját illetően felmerült sok száz kérdésre kielégítő, de legalábbis valószínűsíthető választ találjon, valamint összefoglalta az Özönvíz eseményeit és azok geológiai következményeit.

http://www.ujexodus.hu/tanulmany/teremtes_es_vizozon

 

 

1998. Kiadják Ariel A. Roth: Gyökereink, kapcsolat a tudomány és a szentírás között c. munkáját, melyben a szerző biológia, geológiai, stb. alapon bizonyítja a Biblia igaz voltát és rámutat a véletlen kialakulás lehetetlen voltára.

 

 

1998. Heller Ágnes és Vámos Tibor támogatásával megjelenik Dr. Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat cikke.

Magyar Tudomány 1998. év 5. szám 602-617. o.

„Számomra a Big Bang három tudományos területen különösen problematikus.

Először: ellentmond a termodinamika második főtételének.

Másodszor: rendszerelméleti-rendszertechnikai szempontból tarthatatlan.

Harmadszor: informatikai szempontból képtelenség.

Informatikusként hozzáteszem: érdekes módon mindhárom ellenvetés szintetizálódik a Világegyetemben található információ eredetének kérdésében.”

Magyar Tudomány 1998. év 5. szám 610. o.

 

 

2003. április 25. 50 évvel a DNS felfedezése után bejelentik: befejeződött az emberi géntérkép feltárása. Humán Genom Projekt a genetika hatalmas előre lépését jelentette.

Az emberi genom feltérképezése új területeket tárt fel a biológiában, orvostudományban, stb.

Francis Collins orvos és génkutató vezette a programot, aki a program levezénylése után az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézet vezetője lett. Collins a kreacionizmus és az ateizmus között, azok elegyét vallja. Ő ennek az irányzatnak BioLogos nevet adta, amely irányzat lényege: a tudomány elfogadja a természetfelettit, a hit pedig aláveti magát a tudományos eredményeknek.

 

 

2004. Kiadják Dr. Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat c. könyvét. A könyv iránti érdeklődés akkora, hogy rövid időn belül elfogy, jelenleg a második kiadás sem kapható sehol a világon. A könyv egy mérnök alaposságával, egy hívő ember szelídségével, a valódi tudósra jellemző alázatossággal tárja fel a véletlen kialakulás borzalmait és mérhetetlen hiányosságait.

 

 

2007. Megjelenik az oxfordi matematika professzor John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? c. könyve, melyben számtalan bizonyítékot hoz fel Isten létezése mellett.

 

 

2007. Rice University szociológusa Elaine Howard Eckluna által 2007-es nemzetközi tanulmány alapján a tudósok 2/3 hisz Istenben!

A felmérést számos ország kiemelkedő