„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Hány fajta evolúció van?

1. Kozmikus evolúció.

Az idő, tér, anyag, (por, víz, föld, homok, ásványok) energia, (fény, hő) stb. eredete.

Ide tartozik az összes ősrobbanással, ősóceánnal, őspizzával, stb. kapcsolatos feltételezések.

2. Elemi evolúció.

A periódusos rendszerben található kémiai elemek keletkezésével foglalkozik.

Az elemi evolúció nagyobb problémai

- Miért alakultak ki az elemek?

A termodinamika 0. főtétele alapján az elemek kialakulásának előzménye van. Az evolúciómodell szerint ehhez elegendőek a Nagy Bumm során létrejövő természeti folyamatok. De ez nem ad választ sok kérdésre, például:

- Miért rendezettségben alakultak ki az elemek?

A véletlenben nincs rend, rendszer, magas fokú rendezettség és tervezettség.

- Hogyan alakultak ki az elemek?

Milyen algoritmusok, folyamatok szerint történt a több mint 100 elem kialakulása?

- Hogyan alakultak ki külön-külön az elemeket „legyártó-előállító” bonyolult gépsorok és gyárak?

Az evolúciómodell szerint az urán egy szupernovából származik. De hogyan és miért alakult ki ez az bonyolult „urángyár”?

Ez a kérdés a többi elem esetében is aktuális.

- Miért különbözik 1-25 és 26-118 elem kialakulása?

Általában az „öreg” csillagok anyagában lényegesen kevesebb a nehéz elem, mint a „fiatal” csillagokban. A hidrogén - nehéz elem arány is egy érdekes probléma.

- Hogyan alakult ki a Világegyetemben és a Földön tapasztalható elemek azonos aránya?

Az evolúciómodell szerint az összes elem hidrogénből származik, ezt próbálja tovább vezetni „a hidrogénből az ember” feltételezés. Újabban ezt a feltételezést már az evolúciómodellt támogató tudósok nagy része is elveti.

3. A csillagok és a bolygók evolúciója.

Jupiter, Föld, Hold, tejút, galaxisok, köd, stb. kialakulása.

4. A kémiai evolúció.

A biológiai evolúciót szükség szerint meg kell előznie a kémiai evolúciónak, amely során létre kell jönniük az élő szervezeteknek. Őslevestől a molekuláig folyamat névvel is szokták rá hivatkozni. Organikus evolúciónak is hívják, vagy abiogenezisnek. A szerves fejlődést, az élet eredetével foglalkoznak.

5. Prebiotikus evolúció.

Élet előtti evolúció. Az élet kialakulásához szükséges prekurzorokkal foglalkozik.

Oparin, Haldane, Bernal, Urey, stb. ötletei alapján létrehoztak egy 5 lépésből álló feltételezést a kémiai evolúció lezajlására. Az 5 lépés a következő:

1. A korai Föld légköre.

2. A forró, híg ősleves.

3. Az átfogó polimerizáció.

4. Kialakulnak az elősejtek.

5. Létrejönnek a valódi sejtek.

A Miller-féle szikragenerátoros kísérlete óta (1953) rendkívül sok kísérletet hajtottak végre ezen modell igazolására. A zsírok, aminosavak, cukrok, peptidek, purinok, primidek, membránok, fehérjék, DNS, RNS, stb. létrejöttét kutatják.

6. A Biológiai evolúció.

A földi élettel foglalkozik a molekulától az emberig. A legtöbbször ezt a kérdéskört értik az evolúció alatt.

Ide tartozik:

6/1. Növények feltételezett evolúciója.

6/2. Állatok feltételezett evolúciója.

6/3. Ember feltételezett evolúciója.

A Biológiai evolúció fő ágai:

1. Állandó, de lassú evolúció, melynek lényege kis változások. – Ez a hagyományos evolúció-értelmezés.

2. Ugrásszerű evolúció, (punktuációs ekvilibrium - megszakított egyensúly, egyedi egyensúlyok). Pl.: Stephen Jay Gould, Niles Eldredge.

3. Pánsperma feltételezés.

4. Irányított pánsperma feltételezés. (Pl.: Francis Crick, Ferkhaus- és Nobel-alapítvány, Salk Intézet.)

5. Semleges mutáció elmélet, semleges elmélet, semleges mutáció véletlenszerű sodródás elmélet. (Motoo Kimura, Freese, Yoshida, stb.)

http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://en.wikipedia.org/wiki/Neutral_theory_of_molecular_evolution&prev=search

http://hu.swewe.net/word_show.htm/?265173_1&Semleges_mut%C3%A1ci%C3%B3k

6. Lamarckizmus.

Darlington, 1955-ben tette ezt a megállapítást: „örökzöld babona.”

Ez egy 2008-as cikk:

http://www.origo.hu/tudomany/20080806-epigenetika-szerzett-tulajdonsagok-oroklodese-avagy-a-lamarcki-evolucio-bizonyitekai.html

Mindegyik feltételezés mögött kutatóintézetek és tudósok sokasága sorakozik fel és éles vitákat folytatnak egymással.

A probléma gyökerét Dr. Kampis György, MTA egyik cikkében találjuk:

„Tudjuk-e, hogyan ment végbe az evolúció? Nem tudjuk.

Tudjuk-e igazolni az evolúciót? Nem tudjuk.”

De Paul Wesson professzor is rámutat az evolúció hiányosságára:

„Nem értjük igazán a nagy evolúciós újításokat. Eddig egyet sem figyeltünk meg, és fogalmunk sincs róla, hogy jelenleg van-e ilyen folyamatban. Erre vonatkozóan fossziliás leleteink sincsenek.” (Beyond Natural Selection [Túl a természetes szelekción], Massachusetts Institute of Technology Oress, 1991, 206. o.)

7. Makró-evolúció.

Változások, amelyek fajnál magasabb rendszertani csoportokat hoznak létre.

Ide tartozik a törzsfák sokasága.

8. Mikró-evolúció, vagy változékonyság.

Az evolúció feltételezés egyetlen, olyan alrendszere, melyet mindenki elfogad, melyet nem érnek támadások.

Ide tartozik például az állattenyésztés, növénynemesítés, és az orvostudomány. Ezen állítások tapasztalati, kísérleti, stb. úton tudományosan megismételhetőek, bizonyítottak.

9. Az információ evolúciója.

Ide tartozik:

- Információ, amely több mint adatok egymás melletti sorrendje.

- Értelmezett információ.

- Működő információ.

- Biológiai információ.

10. Darwinizmus.

A Darwin által feltételezett folyamatok, melyek fő mozgató rugója a természetes kiválasztódás.

11. Neodarwinizmus.

A Darwin által feltételezett folyamatok módosítása. A ~ fő mozgató rugója a véletlen.

A neodarwinizmusban a természetes kiválasztódás a fajok alkalmazkodásában, életben maradásában, valamint a biológiai információk minőségi megmaradásában rendező elv.

12. Molekuláris evolúció.

A sejtek, DNS, RNS, fehérjék, stb. működésével foglalkozik.

Az evolúció előfeltétele az önreplikáló genetikai anyag létezése.