Jacques Monod, biológus
| „Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus |
|
|
1. Evolúció
(latin) szó
jelentései.
a)
folyamatos fejlődés,
b)
szüntelen, fokozatos, ugrás nélküli
változásokból összetevődő mozgásformája a természetnek és a
társadalomnak,
c)
a magasabb-rendű szervezeteknek az
alacsonyabb-rendűekből való kifejlődése, fokozatos átalakulása.
http://pecs.hit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=21:teremtes-kontra-evolucio&catid=8:kultura&Itemid=17
[2014.
március.11-i
állapot]
2. Változás,
fejlődés.
Itt
a szót a
változás leírására használják, a változást előidéző
mechanizmusra való
bármilyen utalás nélkül.
Ebben
az
értelemben beszélünk „az autó evolúciójáról” (amihez persze
rengeteg szellemi
hatásra van szükség – az autó nem fejlődik magától, csak
intelligens mérnökök
ötletei és tevékenysége által).
Beszélhetünk
„egy
tengerpart evolúciójáról”, ahol a tenger és a szél, a flóra és a
fauna
alakítja a partot az idők során. Ha az emberek „az élet
evolúciójáról”
beszélnek ebben az értelemben, ezen csak azt értik, hogy az
életnek valahogyan
létre kellett jönnie, akár természeti folyamat, akár isteni
beavatkozás révén
(esetleg a kettő kombinációjával), vagy teljesen más módon.
Flóra: egy terület (például a Kárpát-medence vagy
Magyarország) vagy egy
időszak (például a kréta időszak) teljes, elsősorban őshonos
növényzete.
Fauna: az állati élet összessége egy adott területen vagy
időszakon
belül.
3.
Mikro-evolúció.
Az
evolúció a
komplexitás előírt határain belül, már létező szervek vagy
struktúrák mennyiségi
változása: Itt nem az eredet kérdése a lényeges, hanem egy már
létező dolog
változása vagy módosulása. Ilyen mikro-evolúciósfolyamatokat sok
helyen
megfigyelhetünk. Jonathan Weinernek a pintyek csőrhosszáról írt
tanulmánya
példákkal szemlélteti ezt a folyamatot. (The Beak of the Finch
[A pinty csőre],
Cape, London 1994).
Darwin
galamb
és pinty megfigyelései is ide tartozik.
A
biológiai
evolúció ezen része nem képezi vita tárgyát. A vita három kérdés
megítélésében
van:
1. A
sok felhozott
példa a mikro-evolúcióra, vagy inkább a változékonyságra – az
alapvetően stabil
fajokon belüli változásokra – példa?
2.
Ezeknek a
megfigyelt kis változásnak hol van a határa?
3.
Ezek a
rendkívül alaposan dokumentált kis változások eredményeznek-e
vagy eredményezhetnek-e
magasabb rendszertani kategóriák kialakulását?
4.
Makro-evolúció.
Új
szervek és
struktúrák létrejötte, minőségileg új genetikai anyagokból.
Többsejtű struktúrák
kifejlődése egysejtűekből stb.
Ide
tartozik
a feltételezett és többször módosított növényi, állati, emberi
törzsfa.
5. Közös
eredet 1.
Gyakran
az
evolúció általános elméletének vagy a közös származás
elméletének nevezik,
miszerint az összes növény és állat közös ősöktől származik. A
feltételezés sok
esetben nem foglalkozik, vagy nem részletes foglalkozik a
változást előidéző
molekuláris és egyéb mechanizmusok leírásával. Ezen
feltételezést is törzsfejlődési
fákkal szemléltetik, melyeknek kiinduló pontja a feltételezett
közös ős / sejt
/ sejthalmaz.
6. Közös
eredet 2.
Minden
élő
szervezet közös őstől ered.
Ebben
a
feltételezésben a véletlen, szerencse, idő, önszerveződés,
mutáció, természetes
szelekció, genetikai rekombináció, genetikai sodródás,
génáramlás minden
kérdésre elegendő választ ad.
7. Közös
eredet 3.
Az
„evolúción” azt értjük, hogy az összes élőlény közös ősöktől
származik. Ez azt
is jelenti, hogy az ember az állatvilágból származik.”
Renhard
Junker:
Jézus, Darwin, és a teremtés 4.o. ISBN 963 9434 12 4
Az
ember az
állatvilág részét képezi. Lásd az ember a harmadik csimpánz. Az
ember
viselkedése az állati múltjával magyarázható.
8.
Darwinizmus.
A
Darwin
által feltételezett folyamatok, melyek fő mozgató rugója a
természetes
kiválasztódás.
A
darwinizmus
nevű feltételezésben ma már senki sem hisz, felváltotta a
neodarwinizmus.
9.
Neodarwinizmus /
weismannizmus.
Vannak,
aki az
evolúció speciális elméletének tartják.
Ez a
feltételezés
a biológiai evolúció feltételezett mechanizmusával foglalkozik,
és azt mondja,
hogy mind a mikro-, mind a makro-evolúció hajtóereje a
természetes szelekció és
a véletlen mutációk, valamint bizonyos véletlen effektusok, mint
például a
génsodródás. Ezt a neodarwinista szintézist gyakran egyszerűen
darwinizmusnak
nevezik, bár maga Darwin semmit sem tudott a genetikai
dimenzióról.
A ~
fő
mozgató rugója a véletlen.
A
véletlen
szerepe az evolúcióban:
„A
véletlen,
és csakis a véletlen hozott létre mindent az őslevestől az
emberig.”
Christian
de
Duve
A
neodarwinizmusban
a természetes kiválasztódás a fajok alkalmazkodásában, életben
maradásában,
valamint a biológiai információk minőségi megmaradásában rendező
elv.
A
neodarwinizmusnak az 1966-ban Philadelfiaban megtartott
tudományos konferencia
vetett végett, ahol megerősítették a véletlen folyamatok
bekövetkezésének
többször lehetetlenségét. A véletlen szerepének trónfosztása már
évekkel
ezelőtt elkezdődött.
1965-ben
"Teoretikus
fizika és biológia" című szimpóziumon egy szakfizikus fejtette
ki:
"A
fizikusok a véletlen folyamatokat tárgyalva valószínűtlenséggel
kötik össze a
komplexitást. Ennek megfelelően az élet rendkívül
valószínűtlen." Ezt a
nyolc jelenlévő Nobel-díjas tudós egyike sem cáfolta. Közöttük
ott volt a mi
Szent-Györgyink is, aki már korábban kimondta felülmúlhatatlanul
csattanós
tételét: "A biológia a valószínűtlenség tudománya." (i. m.
489-490.
o.)
A
neodarwinizmus nevű feltételezésben ma már senki sem hisz,
felváltotta az
irányított véletlen feltételezés.
10.
Mesterséges szelekció.
A ~
növény-
és állattenyésztésben bizonyos keretek között sikeresen
használnak. A
tenyésztők gondos szelektív tenyésztéssel (fajnemesítés) sok
különböző rózsa-
és juhfajtát hoznak létre az alapfajtákból. Ez a folyamat
nagyfokú külső
intelligenciát igényel, és – bár gyakran idézik, főleg Darwin –
nem szolgáltat
semmilyen bizonyítékot az irányítatlan folyamatokkal történő
makro-evolúcióra.
11. Kémiai
evolúció.
A
sejtek
kialakulásához vezető folyamatok összessége.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-12-evfolyam/evoluciobiologia/a-foldi-elet-evolucioja
Az
élettelenből élő kialakulása vita a tudósok között. Egy példa:
Bár
egyes
tudósok hangoztatják, hogy szigorúan véve az evolúció
előfeltétele az
önreplikációra (megkettőződés) képes genetikai anyag létezése,
manapság gyakran
olvashatunk az élő sejtnek élettelen anyagokból történő
evolúciójáról.
Dobzhansky, a nagy biológus, például azt mondta, hogy „a
prebiológiai
természetes szelekció önellentmondás” (The Origins of
Prebiological Systems and
of Their Molecular Matricses [A prebiológiai rendszerek és
molekuláris
mátrixaik eredete], Academic Press, New York, 1965,310.o.)
12. Evolúció.
„Biológiai
elmélet,
mely szerint a különböző állat- és növényfajok korábban élt
közös
ősöktől származnak, a köztük lévő különbségek, pedig az egymásra következő generációkban bekövetkezett
módosulások
felhalmozódásával alakultak ki. Az evolúció elmélete a
modern biológia
egyik alapköve.” Encyclopaedia Britannica. 2012. november
13. Folyamatos
változás.
„A
biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát
értjük,
melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről
nemzedékre
változnak. Más megközelítésben az evolúció alatt a populációknak
a változó
környezeti feltételekhez való alkalmazkodását értjük, mely
alkalmazkodást
génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltozásával
érik el. A
tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek
a reprodukció
során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe.
Másolódáskor
apró,
(részben) véletlenszerű változások, mutációk mehetnek végbe,
melyek
megváltoztatják az utód génkészletét. Ezen változások új, vagy
megváltozott
jellegekben fejeződhetnek ki, melyek sikeres szaporodás során
továbbörökíthetők. Új jellegek származhatnak még populációk
közti
génáramlásból, genetikai sodródásból is. Néha ezen változások
növelik a
túlélési és(/vagy) szaporodási esélyt, ez esetben a következő
nemzedékben
növekszik gyakoriságuk. Azon változatok, melyek csökkentik a
túlélési vagy
szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a
természetes
szelekciónak nevezett folyamat az adott környezethez való
alkalmazkodáshoz,
adaptációhoz vezet, mely az élőlényeket bizonyos ökológiai
fülkébe igazítja, s
mely végső soron új fajok kialakulását eredményezheti.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3
[2014.
március.11-i
állapot]
14. Mi az
evolúció?
„A
világ
változik. Százmillió évvel ezelőtt a dinoszauruszok voltak a
legerősebb szárazföldi
állatok, s uralkodtak a kisemlősök felett. Azóta a
dinoszauruszok kipusztultak,
és az emlősök léptek a helyükbe. Ilyen változások már 3,5
milliárd éve zajlanak
–vagyis amióta megjelent az élet a Földön.
Eleinte
csak
mikroszkopikus, egysejtű organizmusok léteztek, de ma már sok
millió, egymástól
eltérő soksejtű állat és növény népesíti be bolygónkat. Ennyi
idő alatt
rengeteg élőfaj fejlődött ki. Ezek közül némelyik eltűnt,
kipusztult, némelyik
pedig csak más fajjá alakult át. Az élet, a pusztulás, és az
állandó változás
szüntelen zajló folyamata az evolúció, amely az egész élővilág
mozgatórugója.”
(A
szó a
latin evolutio=előregörgetés, kibontás kifejezésből ered. Mai
jelentése:
fejlődés.) Stephen Webster: Evolució Tessloff és Babilon Kiadó
6.o.
15.
Transzformáció.
„Az
evolúció alatt
a modern biológia egyáltalán nem valami fejlődéselméletet,
egyszóval nem
evolúciót ért, hanem határozott cél és irány nélküli
átalakulást,
transzformációt.”
http://eletmod.transindex.ro/?cikk=4405
[2014.
március.12-i
állapot]
16. Az
evolúció definíciója:
„Új
fajok
természetes úton történő kialakulása, melyek irányát a faj
genetikai jellemzői
által meghatározott tulajdonságok, valamint az élő és élettelen
környezet
változásai, és ezek szakadatlan egymásra hatása befolyásol.”
http://www.bibobiosz.host22.com/target_pages/adaptiv_nem_adaptiv.pdf
[2014.
március.14-i
állapot]
17. Időbeli
változás.
Az
idő
folyamán kedvező és a kedvezőtlen, tényezők hatására az
élőlények, szervek,
stb. változnak. Ezek a változások megmutatkozhatnak: egyed
szám-, minőségi-,
alakszerű-, stb. változásában.
Az entrópia
mindenre kiterjedő
törvénye alapján az idő múlásával minden egyre
szervezetlenebbé,
rendezetlenebbé válik. Ez pontosan ellentéte az összes
evolúciós
feltételezéseknek.
A
Thaxton -
Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye c. könyv
részletesen foglalkozik1
azzal a kérdéssel, hogy a DNS és a fehérjék képződése soron milyen
munkafolyamatok
lépnek fel, és pontos számításokat találunk benne, ezen
folyamatok kémiai
munkaigényéről.
A
könyv 21
fős szakértői csapata abból a jóindulatú előfeltételezésből
indul ki, hogy az
energia képes információt létrehozni.
Az
információelmélet és kommunikáció tudományágak külön-külön arra
a
megállapításra jutottak, hogy információ létrejöttéhez,
továbbításához,
kódolásához, dekódolásához minden esetben értelmes, intelligens
lényre van
szükség, mert értelmes üzenet nem keletkezik magától. Ezért
lehet a véletlen
kialakulás folyamatának lehetetlenségét a „Ha van könyv, van
szerző is!”
modellel szemléltetni. [Lásd A véletlen kialakulás modellezése –
gomb.]
1. A
Thaxton
- Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye
152-155
o. Az
információ és az entrópia,
155-165
o. A
DNS és a fehérjék képződése.
18. Természeti
folyamatok.
„A
fogalom
teljes körű biológiai értelemben azonban az élet az élettelen
anyagból
kizárólag természeti folyamatok révén jött létre.”
Michael
J.
Behe biokémikus, Darwin fekete doboza - Az evolúcióelmélet
biokémiai kihívása
könyvéből: 11. oldal:
„Az
evolúció
képlékeny fogalom. Van, akinek egyszerűen időbeli változást
jelent, másoknak
azt, hogy minden élő szervezet közös őstől ered, nem terjedve ki
arra, hogy
meghatároznánk azt a mechanizmust, amely során az evolúciós
változások
bekövetkeznek. A fogalom teljes körű biológiai értelemben
azonban az élet az
élettelen anyagból kizárólag természeti folyamatok révén jött
létre.”
19. Fejlődés.
„A
fejlődés
(evolution) azt állítja, hogy a szervezetek időben változnak.
Ez
az állítás
magában foglalja azt az elképzelést, hogy a különböző fajok
visszavezethetők
egy közös ősre, az evolúció folyamata az élő szervezetek
diverzifikálásához –
azaz nagyon sokféleségéhez – vezetett.”
http://ertem.hu/wp-content/uploads/2013/01/Az-evolucios-problemak-kiralynoje.pdf
[2014.
március.19-i
állapot]
20. Az ipar, a
gépek generációs
fejlődése.
A
tárgyak
folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek, majd elavulttá válnak.
Ez a
folyamat
sohasem önmaguktól alakulnak ki, hanem minden esetben külső erő
és
intelligencia (az értelmes tervező, alkotó ember) befolyása
által.
21. Az
evolúció képlete.
Mutáció
+
Természetes kiválasztódás * Idő = Evolúció
Julian
Huxley:
(A mutáció) „Nem csupán az evolúció egyik hajtóereje, hanem az
evolúcióban az
egyetlen cselekvő erő.” Julian Huxley: Az evolúció akcióban 35.
o.
22. Wright
evolúció fogalma:
„Az
evolúció
a populáció genetikai transzformációja.”
23. Dobzhansky
evolúció
fogalma:
„Az
evolúció
a populáció genetikai összetételében beálló változás.”
24. Simpson
Simpson
egy
egész könyvet írt az evolúció szó jelentéséről, a végén mégsem
tudta
megfogalmazni mi az.
A fölösleges
viták elkerülése
érdekében javasoljuk a beszélgetések/levelezések előtt mindig
tisztázni:
- melyik
evolúcióról beszélünk,
illetve
- mit értünk
az evolúció alatt.
Bővebben
erről
a témáról:
David
W.
Gooding & John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért
116-117 oldal.
Szabó
Attila:
Egy modern mítosz: az evolúció.