„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Második agy - Gershon

Gondoljuk csak meg: hogyan befolyásolják a belek „második agy” a hangulatot és a jól-létet Az újszerű és meglepő látásmód arról, hogy a belekhez kapcsolódó idegrendszer szerepe messze nem merül ki abban, hogy feldolgozza az ételt, amit megeszünk.

Írta: Adam Hadhazy

2010. február 12.

Gondoljuk csak meg: hogyan befolyásolják a belek „második agy” a hangulatot és a jól-létet Credit: ISTOCKPHOTO/ERAXION

Ahogy az olimpikonok Vancouverbe utaznak az aranyért, még a legkeményebbek is valószínűleg megtapasztalták már a „pillangók a gyomorban” érzését. Ennek az érzetnek az a gyakran észre-nem-vett neuronhálózat szolgál alapjául, amely annyira átfogóan szövi át a bélrendszerünket, hogy a tudósok „második agyként” nevezték el.

Ennek a fontos neurotranszmitterekkel behálózótt idegszövethalmaznak a mélyebb megértése felfedi, hogy itt nem pusztán az emésztés bonyolításáról vagy az alkalmankénti idegfájdalmakról van szó. A beleinkben lévő „kis agy” - a koponyánkon belüli nagy aggyal összeköttetésben - részint meghatározza mentális állapotunkat, és kulcsszerepet játszik bizonyos betegségekkel kapcsolatban az egész testen belül.

Habár a befolyása messzire nyúlik, a második agy nem a tudatos gondolatok vagy a döntéshozatal központja. „A második agy nem segít a nagyszabású gondolati folyamatokban... a vallás, a filozófia és a költészet megmarad az agyban,” mondja Michael Gershon, aki a New York-i Presbiteri Kórház Anatómiai és Sejtbiológiai Tanszékének, a Columbia Egyetem Gyógyközpontjának elnöke, valamint a neuro-gasztroenterológia feltörekvő területének szakértője, és az 1998-ban a HarperCollins kiadó gondozásában megjelent „The Second Brain” című könyv szerzője.

Szaknyelven a bélidegrendszerként ismert második agy a belünk hosszú csövének falába beágyazott neurontokokból áll, vagy az emésztőcsatornába, amely az egyik végétől - a nyelőcsőtől - másik végéig - az ánuszig körülbelül kilenc méter hosszú. A második agy mintegy 100 millió neuront foglal magába, többet mint akár a gerincvelő vagy a perifériális idegrendszer - Gershon szerint. A bélidegrendszerben lévő neuronok sokasága lehetővé teszi számunkra, hogy „érezzük” beleink belső működését és annak tartalmát. Ennek az idegi kapacitásnak a nagy része újratermelődik az emésztés mindennapos morajlása közben. Az étel lebontása, a tápanyag felszívása, a salakanyag kiürítése kémiai feldolgozást, mechanikus keverést és ritmusos izomösszehúzódást igényel, amely abszolút mindent megmozgat.

Így a saját reflexekkel és érzetekkel felszerelt második agy képes függetlenül az agytól kontrollálni a belek viselkedését - állítja Gershon. Valószínűleg azért fejlesztettük ki az idegek eme tekervényes hálózatát, hogy „helyben” bonyolítsuk le az emésztést és az ürítést, inkább mint hogy távolról az agyunkból a gerincvelő közvetítésével tennénk meg. „A fejnek nincs szüksége arra, hogy bekoszolja a „kezeit” az emésztés piszkos tevékenységével, amellyel az agy a beleket bízta meg” - állapítja meg Gershon. Ő és más kutatók rámutatnak azonban arra, hogy a második agy komplexitását jó eséllyel nem tudjuk pusztán ez alapján a folyamat alapján feltárni.

„A rendszer sokkal bonyolultabb annál, minthogy csakis azért alakult volna ki, hogy biztosítsa a dolgok távozását a vastagbeledből”, mondja Emeran Mayer a fiziológia, a pszichiátria és a bio-magatartástudományok professzora a Los Angeles-i California Egyetem (UCLA) David Geffen Orvostudományi Iskolájából. Példaként, a tudósok megdöbbenve vették tudomásul, hogy az elsődleges zsigeri idegben, a bolygóidegben található rostok körülbelül 90%-a információt szállít a bélből az agyba, és nem fordítva. „Ilyenfajta infó kétségkívül kellemetlen”, mondja Gershon.

A második agy információkat továbbít a tudatunkhoz egy még titokzatosabb módon. „Érzelmeink nagy részét feltehetően befolyásolja beleink idegrendszere”, állítja Mayer. Pillangók a gyomorban - a belekbe való jeladás a fiziológiai stresszreakció részeként - Gershon szerint - csak egy példa. Habár a gyomor-bélrendszeri problémák ronthatják a hangulatot, a mindennapi érzelmi jól-lét függhet az alsó agyból a felső agyba küldött üzeneteken. Például a bolygóideg elektromos stimulációja - amely egy hasznos kezelés a depresszió ellen - Gershon szerint utánozhatja ezeket a jeleket. A két agy közös tulajdonságai, más depressziót célzó kezelések, amelyek az elmét célozzák, akaratlanul befolyásolhatják a belet. A bélidegrendszer több, mint 30 neurotranszmittert használ, ahogy az agy is, és valójában a test szerotonin-mennyiségének 95%-a a belekben található. Mivel az antidepresszáns kezelés, amelyet szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlónak hívnak, növeli a szerotonin-szintet, nem csoda, hogy azok a szerek, amelyek az agyban történő kémiai változások előidézését célozzák, mellékhatásként gyakran gyomor-bélrendszeri problémákat okoznak. Irritábilis bélszindróma - amely több, mint kétmillió amerikait kínoz - részben a belekben fölhalmozódott többlet szerotonin miatt alakul ki, és esetenként a második agy „mentális betegségeként” tartják számon.

A tudósok megállapították, hogy a bélidegrendszer által termelt szerotonin is szerepet játszhat még meglepőbb betegségek esetében: egy új Nature Medicine tanulmányban, amely online lett publikálva február 7-én, egy olyan kábítószer, amely gátolta a szerotonin bélből való felszabadulását, ellensúlyozta az osteoporosis csontritkító betegség hatását menopauza után lévő rágcsálók szervezetében. (a Scientific American a Nature Kiadó Csoport része.) „Teljesen váratlan volt, hogy a bél szabályozza a csonttömeget olyan mértékben, hogy ez még alkalmazható is az osteoporosis gyógyítására - legalábbis rágcsálók esetén”, állítja Gerard Karsently, a tanulmány fő szerzője valamint a Genetika és a Kifejlődés Tanszékének elnöke a Columbia Egyetem Gyógyközpontjában.

A második agyból átszivárgó szerotonin játszhat némi szerepet az autizmus, egy gyakran először a korai gyermekkorban diagnosztizált fejlődési rendellenesség esetén is. Gershon felfedezte, hogy ugyanazok a gének játszanak szerepet az agyi neuronok közötti szinapszis kialakulásában, mint a bélcsatorna-beli szinapszis-formálódásban. „Ha ezek a gének kihatással vannak az autizmusra” - mondja, „akkor ez megmagyarázhatja, hogy miért van annyi autista gyereknek gyomor-bélrendszer-mozgató problémája” a vérükben lévő, bél által termelt szerotonin megemelkedett szintjén felül.

A feltörekvőben lévő neuro-gasztroenterológia tudománya a jövőben várhatóan újszerű bepillantást fog nyújtani a második agy működésébe - és ennek a testre, illetve az elmére gyakorolt hatására. „Rendszerszerűen még soha nem tekintettünk a bélidegrendszerre a betegségekből fakadó belső sérülésekkel összefüggésben, mint ahogy tettük azt a központi idegrendszer esetén”, állítja Gershon. Egy nap majd talán széles körben ismert lesz az összefüggés a bélidegrendszer betegségei és egyes károsodások között, ahogy néhányuk az agyban és a gerincvelőben utalnak a sclerosis multiplexre. A legfrissebb kutatás jelenleg az után nyomoz, hogy hogyan tölti be a második agy közvetítő szerepét a test immunválaszában; végtére is az immunrendszerünk legalább 70%-a arra törekszik, hogy kiszorítsa és megsemmisítse a beleinkből az illetéktelen betolakodókat. Mayer professzor a Los Angeles-i California Egyetemről jelenleg annak kiderítésén dolgozik, hogy a bélben lévő baktériumok milliárdjai hogyan „kommunikálnak” a bélidegrendszer sejtjeivel (amelyek számban jóval felülmúlják őket). Mayert bélidegrendszerre vonatkozó munkája arra a megállapításra juttatta, hogy a pszichiátriának az elkövetkező években a vállak feletti szerven túl ki kell terjednie a második agy kezelésére is.

Tehát azoknak, akik testileg és mentálisan is elég edzettek arra, hogy az olimpián versenyezzenek - és azoknak is, akik őket otthonról nézik - mindannyiunkra vonatkozhat, hogy több figyelmet kell fordítanunk a jövőben beleinkre a jó kedélyállapot érdekében.