„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Mi az evolúció illetve mit értünk alatta?


1. Evolúció (latin) szó jelentései.

a)         folyamatos fejlődés,

b)         szüntelen, fokozatos, ugrás nélküli változásokból összetevődő mozgásformája a természetnek és a társadalomnak,

c)         a magasabb-rendű szervezeteknek az alacsonyabb-rendűekből való kifejlődése, fokozatos átalakulása.

http://pecs.hit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=21:teremtes-kontra-evolucio&catid=8:kultura&Itemid=17

[2014. március.11-i állapot]

 

 

2. Változás, fejlődés.

Itt a szót a változás leírására használják, a változást előidéző mechanizmusra való bármilyen utalás nélkül.

Ebben az értelemben beszélünk „az autó evolúciójáról” (amihez persze rengeteg szellemi hatásra van szükség – az autó nem fejlődik magától, csak intelligens mérnökök ötletei és tevékenysége által).

Beszélhetünk „egy tengerpart evolúciójáról”, ahol a tenger és a szél, a flóra és a fauna alakítja a partot az idők során. Ha az emberek „az élet evolúciójáról” beszélnek ebben az értelemben, ezen csak azt értik, hogy az életnek valahogyan létre kellett jönnie, akár természeti folyamat, akár isteni beavatkozás révén (esetleg a kettő kombinációjával), vagy teljesen más módon.

Flóra: egy terület (például a Kárpát-medence vagy Magyarország) vagy egy időszak (például a kréta időszak) teljes, elsősorban őshonos növényzete.

Fauna: az állati élet összessége egy adott területen vagy időszakon belül.

 

 

3. Mikro-evolúció.

Az evolúció a komplexitás előírt határain belül, már létező szervek vagy struktúrák mennyiségi változása: Itt nem az eredet kérdése a lényeges, hanem egy már létező dolog változása vagy módosulása. Ilyen mikro-evolúciósfolyamatokat sok helyen megfigyelhetünk. Jonathan Weinernek a pintyek csőrhosszáról írt tanulmánya példákkal szemlélteti ezt a folyamatot. (The Beak of the Finch [A pinty csőre], Cape, London 1994).

Darwin galamb és pinty megfigyelései is ide tartozik.

A biológiai evolúció ezen része nem képezi vita tárgyát. A vita három kérdés megítélésében van:

1. A sok felhozott példa a mikro-evolúcióra, vagy inkább a változékonyságra – az alapvetően stabil fajokon belüli változásokra – példa?

2. Ezeknek a megfigyelt kis változásnak hol van a határa?

3. Ezek a rendkívül alaposan dokumentált kis változások eredményeznek-e vagy eredményezhetnek-e magasabb rendszertani kategóriák kialakulását?

 

 

4. Makro-evolúció.

Új szervek és struktúrák létrejötte, minőségileg új genetikai anyagokból. Többsejtű struktúrák kifejlődése egysejtűekből stb.

Ide tartozik a feltételezett és többször módosított növényi, állati, emberi törzsfa.

 

 

5. Közös eredet 1.

Gyakran az evolúció általános elméletének vagy a közös származás elméletének nevezik, miszerint az összes növény és állat közös ősöktől származik. A feltételezés sok esetben nem foglalkozik, vagy nem részletes foglalkozik a változást előidéző molekuláris és egyéb mechanizmusok leírásával. Ezen feltételezést is törzsfejlődési fákkal szemléltetik, melyeknek kiinduló pontja a feltételezett közös ős / sejt / sejthalmaz.

 

 

6. Közös eredet 2.

Minden élő szervezet közös őstől ered.

Ebben a feltételezésben a véletlen, szerencse, idő, önszerveződés, mutáció, természetes szelekció, genetikai rekombináció, genetikai sodródás, génáramlás minden kérdésre elegendő választ ad.

 

 

7. Közös eredet 3.

Az „evolúción” azt értjük, hogy az összes élőlény közös ősöktől származik. Ez azt is jelenti, hogy az ember az állatvilágból származik.”

Renhard Junker: Jézus, Darwin, és a teremtés 4.o. ISBN 963 9434 12 4

Az ember az állatvilág részét képezi. Lásd az ember a harmadik csimpánz. Az ember viselkedése az állati múltjával magyarázható.

 

 

8. Darwinizmus.

A Darwin által feltételezett folyamatok, melyek fő mozgató rugója a természetes kiválasztódás.

A darwinizmus nevű feltételezésben ma már senki sem hisz, felváltotta a neodarwinizmus.

 

 

9. Neodarwinizmus / weismannizmus.

Vannak, aki az evolúció speciális elméletének tartják.

Ez a feltételezés a biológiai evolúció feltételezett mechanizmusával foglalkozik, és azt mondja, hogy mind a mikro-, mind a makro-evolúció hajtóereje a természetes szelekció és a véletlen mutációk, valamint bizonyos véletlen effektusok, mint például a génsodródás. Ezt a neodarwinista szintézist gyakran egyszerűen darwinizmusnak nevezik, bár maga Darwin semmit sem tudott a genetikai dimenzióról.

A ~ fő mozgató rugója a véletlen.

A véletlen szerepe az evolúcióban:

„A véletlen, és csakis a véletlen hozott létre mindent az őslevestől az emberig.”

Christian de Duve

 

A neodarwinizmusban a természetes kiválasztódás a fajok alkalmazkodásában, életben maradásában, valamint a biológiai információk minőségi megmaradásában rendező elv.

A neodarwinizmusnak az 1966-ban Philadelfiaban megtartott tudományos konferencia vetett végett, ahol megerősítették a véletlen folyamatok bekövetkezésének többször lehetetlenségét. A véletlen szerepének trónfosztása már évekkel ezelőtt elkezdődött.

1965-ben "Teoretikus fizika és biológia" című szimpóziumon egy szakfizikus fejtette ki:

"A fizikusok a véletlen folyamatokat tárgyalva valószínűtlenséggel kötik össze a komplexitást. Ennek megfelelően az élet rendkívül valószínűtlen." Ezt a nyolc jelenlévő Nobel-díjas tudós egyike sem cáfolta. Közöttük ott volt a mi Szent-Györgyink is, aki már korábban kimondta felülmúlhatatlanul csattanós tételét: "A biológia a valószínűtlenség tudománya." (i. m. 489-490. o.)

 

A neodarwinizmus nevű feltételezésben ma már senki sem hisz, felváltotta az irányított véletlen feltételezés.

 

 

10. Mesterséges szelekció.

A ~ növény- és állattenyésztésben bizonyos keretek között sikeresen használnak. A tenyésztők gondos szelektív tenyésztéssel (fajnemesítés) sok különböző rózsa- és juhfajtát hoznak létre az alapfajtákból. Ez a folyamat nagyfokú külső intelligenciát igényel, és – bár gyakran idézik, főleg Darwin – nem szolgáltat semmilyen bizonyítékot az irányítatlan folyamatokkal történő makro-evolúcióra.

 

 

11. Kémiai evolúció.

A sejtek kialakulásához vezető folyamatok összessége.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-12-evfolyam/evoluciobiologia/a-foldi-elet-evolucioja

 

Az élettelenből élő kialakulása vita a tudósok között. Egy példa:

Bár egyes tudósok hangoztatják, hogy szigorúan véve az evolúció előfeltétele az önreplikációra (megkettőződés) képes genetikai anyag létezése, manapság gyakran olvashatunk az élő sejtnek élettelen anyagokból történő evolúciójáról. Dobzhansky, a nagy biológus, például azt mondta, hogy „a prebiológiai természetes szelekció önellentmondás” (The Origins of Prebiological Systems and of Their Molecular Matricses [A prebiológiai rendszerek és molekuláris mátrixaik eredete], Academic Press, New York, 1965,310.o.)

 

 

12. Evolúció.

„Biológiai elmélet, mely szerint a különböző állat- és növényfajok korábban élt közös ősöktől származnak, a köztük lévő különbségek, pedig az egymásra következő generációkban bekövetkezett módosulások felhalmozódásával alakultak ki. Az evolúció elmélete a modern biológia egyik alapköve.” Encyclopaedia Britannica. 2012. november

 

 

13. Folyamatos változás.

„A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Más megközelítésben az evolúció alatt a populációknak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodását értjük, mely alkalmazkodást génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltozásával érik el. A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe.

Másolódáskor apró, (részben) véletlenszerű változások, mutációk mehetnek végbe, melyek megváltoztatják az utód génkészletét. Ezen változások új, vagy megváltozott jellegekben fejeződhetnek ki, melyek sikeres szaporodás során továbbörökíthetők. Új jellegek származhatnak még populációk közti génáramlásból, genetikai sodródásból is. Néha ezen változások növelik a túlélési és(/vagy) szaporodási esélyt, ez esetben a következő nemzedékben növekszik gyakoriságuk. Azon változatok, melyek csökkentik a túlélési vagy szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a természetes szelekciónak nevezett folyamat az adott környezethez való alkalmazkodáshoz, adaptációhoz vezet, mely az élőlényeket bizonyos ökológiai fülkébe igazítja, s mely végső soron új fajok kialakulását eredményezheti.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3

[2014. március.11-i állapot]

 

 

14. Mi az evolúció?

„A világ változik. Százmillió évvel ezelőtt a dinoszauruszok voltak a legerősebb szárazföldi állatok, s uralkodtak a kisemlősök felett. Azóta a dinoszauruszok kipusztultak, és az emlősök léptek a helyükbe. Ilyen változások már 3,5 milliárd éve zajlanak –vagyis amióta megjelent az élet a Földön.

Eleinte csak mikroszkopikus, egysejtű organizmusok léteztek, de ma már sok millió, egymástól eltérő soksejtű állat és növény népesíti be bolygónkat. Ennyi idő alatt rengeteg élőfaj fejlődött ki. Ezek közül némelyik eltűnt, kipusztult, némelyik pedig csak más fajjá alakult át. Az élet, a pusztulás, és az állandó változás szüntelen zajló folyamata az evolúció, amely az egész élővilág mozgatórugója.”

(A szó a latin evolutio=előregörgetés, kibontás kifejezésből ered. Mai jelentése: fejlődés.) Stephen Webster: Evolució Tessloff és Babilon Kiadó 6.o.

 

 

15. Transzformáció.

„Az evolúció alatt a modern biológia egyáltalán nem valami fejlődéselméletet, egyszóval nem evolúciót ért, hanem határozott cél és irány nélküli átalakulást, transzformációt.”

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=4405

[2014. március.12-i állapot]

 

 

16. Az evolúció definíciója:

„Új fajok természetes úton történő kialakulása, melyek irányát a faj genetikai jellemzői által meghatározott tulajdonságok, valamint az élő és élettelen környezet változásai, és ezek szakadatlan egymásra hatása befolyásol.”

http://www.bibobiosz.host22.com/target_pages/adaptiv_nem_adaptiv.pdf

[2014. március.14-i állapot]

 

 

17. Időbeli változás.

Az idő folyamán kedvező és a kedvezőtlen, tényezők hatására az élőlények, szervek, stb. változnak. Ezek a változások megmutatkozhatnak: egyed szám-, minőségi-, alakszerű-, stb. változásában.

 

Az entrópia mindenre kiterjedő törvénye alapján az idő múlásával minden egyre szervezetlenebbé, rendezetlenebbé válik. Ez pontosan ellentéte az összes evolúciós feltételezéseknek.

A Thaxton - Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye c. könyv részletesen foglalkozik1 azzal a kérdéssel, hogy a DNS és a fehérjék képződése soron milyen munkafolyamatok lépnek fel, és pontos számításokat találunk benne, ezen folyamatok kémiai munkaigényéről.

A könyv 21 fős szakértői csapata abból a jóindulatú előfeltételezésből indul ki, hogy az energia képes információt létrehozni.

Az információelmélet és kommunikáció tudományágak külön-külön arra a megállapításra jutottak, hogy információ létrejöttéhez, továbbításához, kódolásához, dekódolásához minden esetben értelmes, intelligens lényre van szükség, mert értelmes üzenet nem keletkezik magától. Ezért lehet a véletlen kialakulás folyamatának lehetetlenségét a „Ha van könyv, van szerző is!” modellel szemléltetni. [Lásd A véletlen kialakulás modellezése – gomb.]

 

1. A Thaxton - Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye  

152-155 o. Az információ és az entrópia,

155-165 o. A DNS és a fehérjék képződése.

 

 

18. Természeti folyamatok.

„A fogalom teljes körű biológiai értelemben azonban az élet az élettelen anyagból kizárólag természeti folyamatok révén jött létre.”

 

Michael J. Behe biokémikus, Darwin fekete doboza - Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből: 11. oldal:

„Az evolúció képlékeny fogalom. Van, akinek egyszerűen időbeli változást jelent, másoknak azt, hogy minden élő szervezet közös őstől ered, nem terjedve ki arra, hogy meghatároznánk azt a mechanizmust, amely során az evolúciós változások bekövetkeznek. A fogalom teljes körű biológiai értelemben azonban az élet az élettelen anyagból kizárólag természeti folyamatok révén jött létre.”

 

 

19. Fejlődés.

„A fejlődés (evolution) azt állítja, hogy a szervezetek időben változnak.

Ez az állítás magában foglalja azt az elképzelést, hogy a különböző fajok visszavezethetők egy közös ősre, az evolúció folyamata az élő szervezetek diverzifikálásához – azaz nagyon sokféleségéhez – vezetett.”

http://ertem.hu/wp-content/uploads/2013/01/Az-evolucios-problemak-kiralynoje.pdf

[2014. március.19-i állapot]

 

 

20. Az ipar, a gépek generációs fejlődése.

A tárgyak folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek, majd elavulttá válnak.

Ez a folyamat sohasem önmaguktól alakulnak ki, hanem minden esetben külső erő és intelligencia (az értelmes tervező, alkotó ember) befolyása által.

 

 

21. Az evolúció képlete.

Mutáció + Természetes kiválasztódás * Idő = Evolúció

Julian Huxley: (A mutáció) „Nem csupán az evolúció egyik hajtóereje, hanem az evolúcióban az egyetlen cselekvő erő.” Julian Huxley: Az evolúció akcióban 35. o.

 

22. Wright evolúció fogalma:

„Az evolúció a populáció genetikai transzformációja.”

 

23. Dobzhansky evolúció fogalma:

„Az evolúció a populáció genetikai összetételében beálló változás.”

 

24. Simpson

Simpson egy egész könyvet írt az evolúció szó jelentéséről, a végén mégsem tudta megfogalmazni mi az.

 

A fölösleges viták elkerülése érdekében javasoljuk a beszélgetések/levelezések előtt mindig tisztázni:

- melyik evolúcióról beszélünk, illetve

- mit értünk az evolúció alatt.

 

Bővebben erről a témáról:

David W. Gooding & John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért 116-117 oldal.

Szabó Attila: Egy modern mítosz: az evolúció.