„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

6. A kérdés fölöslegessége.

A feltételezett 4.6 milliárd év is kevés!

Az evolúciós feltételezés szerint a:

- Föld kb. 4.6 milliárd éves. (Egyesek szerint 4.54 milliárd éves.)

- Világegyetem kb. 15 milliárd éves. (Egyesek szerint 13.8 milliárd éves.)

Viszont:

A sejtben lévő információmennyiség kialakulásához a Föld feltételezett létezési idejének három-négyszerese is kevés. (4.5*3.5=15.75 milliárd év. Ez több mint a világegyetem evolúciós kora!)

A DNS optimális csavarodásának kialakulásához a Föld feltételezett idejének ötszöröse is kevés.

A feltételezett 13.8 milliárd év is kevés!

Ferencz Csaba, mérnök:

„Tudjuk, hogy a génekben tárolt információmennyiség véletlenszerű létrejöttéhez a mai becsléseink szerint, a mai tudásunkból levonható konzekvenciák szerint az univerzum korának három-négyszerese sem lenne elegendő.”

Mozgó Világ 1983/1. szám 9.o.

Sztochasztikus kémiai folyamatokat feltételezve, a kémiai reakciók sebességi állandóival és ideális (!) körülmények között matematikai-statisztikai alapon egyetlenegy biológiailag használható:

- polinukleotid (DNS),

- vagy polipeptid (fehérje) létrejöttéhez sem elegendő a világegyetem általunk ismert kora, azaz 15 milliárd (1,5×1010) esztendő, Vagy másképpen 4,73×1017 másodperc (1 év = 3,1536×107 másodperc) Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnök. Bővebben: http://teremtestudomany.hu/prezentaciok/

Mégsem evolúció.pptx

A Magyar Tudomány című folyóiratban jelent meg Borhidi Attila: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet című evolúció-romboló írás. Borhidi Attila, az MTA biológusa kimutatta, hogy a földi élet szempontjából alapvető szerep a növényvilágé, csakhogy a növényvilág evolúciós kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban nincs elég evolúciós idő.

„…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

Bővebben: teremtestudomany.hu / Cikkek