„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

4. Az alábbi írás az evolúciómodell egyik kulcskérdésével az élet kialakulásának idejével foglalkozik.


kormeghatarozas

Geokémiai gondok – a kémiai evolúció időigénye

 

 

I. Az evolúciómodell szerint

 

1. A Föld kb. 4.6 milliárd éves.

 

2. A Föld kb. 4 milliárd éves korára hűlt le annyira, hogy elkezdődhessen a fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet.

 

3. A molekuláris kövületek1 alapján élet a Földön kb. 3.8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött.

 

4. Ez azt jelenti, hogy a kémiai evolúcióra kb. 200 millió év állt rendelkezésre.

 

 

II. A tények mást mondanak

 

Annak a feltételezésnek, hogy 200 millió év alatt élet keletkezhet, semmi valóságtartalma nincs, mivel a valószínűség-számítások ezt lehetetlenné teszik.

 

Bővebben:

John R. Baumgardner, geofizikus: Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?

Szedmák András: A sejt alkotóelemei és a fehérjék

Dr. Farkas Ferenc: Egy kis matematika
 

 

III. Újabb evolúciómodell-problémák

 

A legrégebbi a molekuláris kövületek 4.2 milliárd évesek.2

 

Ez azt jelenti, hogy a kémiai evolúcióra nincs idő, sőt

kb. 200 millió év hiányzik, ami nyilvánvaló képtelenség.

 

Eddig a tudományos világ ezt a helyzetet titkolta, bagatellizálta, illetve átírták a kövületek idejét.3

 

 

IV. 2015. október

 

Bejárta a világot a következő hír: Az UCLA egyetem geokémikusai szerint az élet a Földön 4,1 milliárd évvel ezelőtt jött létre. A helyzet megváltozik, az eddigi hallgatás megtörik, újból felszínre törnek ezek a problémák.

 

Bővebben:

Szük Bendegúz: Új eredmények meglepő következménnyel


 

 

V. Régóta köztudomású

 

A tudományos és nem tudományos világ számára egyaránt ismert Louis Pasteur mikrobiológus, kémikus híres mondata: „Élő csak élőből jön létre.”

 

A tudósok minden igyekezetük ellenére, csillagászati összegek felhasználása mellett sem tudnak életet előállítani. A mai tudósoknak minden eszköz és „alapanyag” (élő sejt, molekula, DNS, fehérje, enzim, stb.) szinte korlátlanul a rendelkezésükre áll, mégsem tudnak életet létrehozni a káros befolyásoktól mentes laboratóriumaikban. Pedig több mint száz éve próbálják az életet nagy lelkesedéssel mesterségesen előállítani.

 

Elgondolkodtató, hogy a tudomány a meghalt sejtet sem tudja élővé tenni.

 

Az pedig, hogy abbahagyták az élet-előállítós kísérleteket egyértelműen a kiábrándultság és a vereség jele.

 

 

Bővebben:

A mikrobiológia alaptörvénye
Dr. Farkas Ferenc: A Miller-Urey kísérletek hibái

 

 

VI. Jelen

 

Mit jelent az evolúciómodell számára, hogy kitudódott: az élet a Földön kb. 4,1 milliárd évvel ezelőtt keletkezett?4

 

Totális csőd, mert nincs idő az élet kialakulására, így még az evolúciómodell működőképességének látszatát sem lehet fenntartani.

 

 

 

VII. Összegezve

 

Az eddig megkérdőjelezhetetlen tudományos tényként kezelt evolúciómodell egyre több állításáról derül ki, hogy javíthatatlanul hibás.

 

Javasolt cikkek:

Bojtosúszójú hal

A dinoszaurusz lágyrészek

 

 

Megjegyzés:

 

1. Molekuláris vagy kémiai kövületek, nevezzük azokat a kövületeket, melyekben élő anyag maradványok vannak. Pl.: Az élő szervetekben lévő vegyületek bomlástermékei, stb.

 

Néhány ilyen kövület kora és feltalálási helye:

·        3.1 milliárd éves: Dél-Afrika, kovakő, „Fig Tree Series”.

·        3.4 milliárd éves: Dél-Afrika, eukarióta sejt.

·        3.4-3.5 milliárd éves: Nyugat-Ausztrália, Stromatolitok rostszövete.

·        3.8 milliárd éves: Grönland, zárványok.

·        3.8 milliárd éves: Ausztrália, zárványok. – Ezt később kétségbe vonták.

 

2. Feltalálási helye: Ausztrál pajzs, cirkon. Kora: 4.2 milliárd év.

 

3. Jelen írásunkban nem foglalkozunk a molekuláris kövületek körüli anomáliákkal. Megtették ezt már többen, például: Charles B. Thaxton, Walter L. Bradley, Roger L. Olsen: a „The Mystery of Life's Origin” című könyvükben.

 

4. A kormeghatározásokat az evolúciómodellhez igazították.